Berényi Emőke, Antalovics Péter, Benedek Miklós és Lábadi Lénárd

A Fiatal Írók Szövetsége immáron harmadik éve szervezi meg Újvidéken az Olvass be! elnevezésű programsorozatát, amelynek évadnyitó estjén Tóth Kinga All machine című verseskötetét vizsgálták a Híd Kör fiatal kritikusai. Berényi Emőke moderálása mellett Antalovics Péter, Benedek Miklós és Lábadi Lénárd elemezték a legapróbb részéig ezt a neoavantgárd, kísérletező stílushoz közeli, ám a kortárs magyar irodalomban egyedülálló nyelven megszólaló kötetet. A kritikusok egyetértettek abban, hogy a német avantgárd hatására az All machine-on érződik valamiféle kulturális időeltolódás, és magyarországi viszonylatban olyan új vonulathoz tartozik, aminek lehetséges, hogy nem is lesz több követője. A viszonylag kis kritikai visszhangot pedig annak tulajdonították, hogy még nem alakult ki az a befogadói közeg, amely Tóth Kinga radikálisan gépesített lírai világára nyitott lenne.

Benedek Miklós kifejtette, hogy a szövegekhez önmagukban is nehéz hozzányúlni az olvasónak, hiszen a gépiesített, mechanikus világot megjelenítő szövegeknek egyik leggyakrabban felbukkanó témája az erőszak az anyaggal és magával a természettel szemben. Lábadi Lénárd felhívta a figyelmet arra a mozzanatra, hogy úgy, ahogy a gépek antropomorf felépítésűek, rúgnak, integetnek, ugyanúgy a természetben is felismerhetőek bizonyos ismétlődő mechanizmusok, és a szövegekben az ember is gépként, legtöbbször hangszerként jelenik meg. Antalovics Péter szerint szemben a modernizmusra jellemző kiábrándultságérzettel a kötetre a sztoikus, érzelemmentes viszonyulás jellemző ehhez a gépiesített világhoz, és a pusztán láttatás az elsődleges funkció. A versek többségében pedig magától értetődő a kínzó fájdalom jelenléte függetlenül attól, hogy nincs már bennük semmi élő, és teljes a dezantropomorfizáció. Mindazonáltal jelen van az a felszabadító érzés is, hogy ezeket az apró halálokat a gépek nem érzik.

A tusázók egyetértésben beszéltek arról, hogy Tóth Kinga verseinél nem hagyható figyelmen kívül a szöveg, a kép és a zene fúziója. Ezek többnyire elválaszthatatlanok egymástól, együttesen építik fel a szerző zajos világát. Annak ellenére, hogy sokszor nem is értjük a részletesen leírt gépezetek működési elveit, vagy azt, hogy mire szolgálnak, egy idő után mégis önkéntelenül látni és érezni kezdjük a gépek hangulatát.

Végül a kötet első és egyben legerősebbnek titulált Balerina című versének felolvasása után sor került a pontozásra is. Lábadi Lénárd 8 pontot adott, és a kötet illusztrációját emelte ki erősségként. Antalovics Péter 7 pontot adott, mivel minden pozitívum ellenére úgy érezte, a versek idegenek számára. Benedek Miklós éppen ezen idegenség, új hangzás miatt 8,5 pontra értékelte a könyvet. Az All machine összesítésben igen magas, 7,8 pontot kapott.

Újdonságnak számít az Olvass be! történetében, hogy ez alkalommal a közönség kérdéseit követően kisorsoltak két kötetet a jelenlevők között, ezúttal Antalovics Péter Örökszoba című verseskötetét, amely egy későbbi vitaesten szintén terítéken lesz a kritikusok boncasztalán.

A következő alkalommal, 2014. november 18-án, Nyerges Gábor Ádám Sziránóját vitatják meg a Híd Kör fiataljai.

Dancsó Andrea összefoglalója
(Fotók: Brenner János és Patócs László)