Főoldal | Szerkesztőség | Híd Kör | Híd Könyvtár | Szövegmutatványok | Híd Galéria | Archívum | Elérhetőségünk |
TÖRTÉNÉSEK
Dombosi történetek – remix, A 2013-as Dombosi történetek – remix fergeteges hangulatban zajlott a kishegyesi Király kocsmában. Az új helyszín sajátos, otthonos légkört teremtett az irodalmi tábor műhelymunkáinak, pódiumbeszélgetéseinek még inkább fokozva ezzel az irodalom- és művészetkedvelők remek időtöltését. Az idén a szokásostól eltérően július második hetén vette kezdetét a tábor. A fesztivál öt napja alatt számos vajdasági és magyarországi íróval és képzőművésszel találkozhattak a jelenlévők, és aki végig ott volt, az egészen biztosan olyan eseményeknek is a részesévé vált, amit csak nagyon kevesen mondhatnak el magukról. Az idei tábor előadói között köszönthettük Horváth Viktort, aki A vers ellenforradalma címmel tartott workshopot. A műhelymunkák során a jelen levő hallgatók betekintést nyerhettek a versstruktúrák alakulásának történetébe, geneológiájába. Az ókor és a középkor verstípus-variánsainak számbavételén túl a műhely részvevői megismerkedhetek a magyar vers lényeges vonásaival is. A hagyományos verstani terminusok mellett újabb kategóriák bevezetésével még precízebb ismeretek is szóba kerültek. A vállalkozó kedvű részvevők pedig saját kreativitásukat kamatoztatva még a műfordítás rejtelmeibe is beleshettek. A Csobánka Zsuzsa által vezetett, a Kortárs irodalom másképp – Az érintés alakzatai című kurzuson nem csupán elméleti gondolkodással fordultunk a vizsgált szöveg felé, hanem drámapedagógiai módszerekkel, élménypedagógiával és művészetpedagógiával közelítettük meg Csaplár Vilmos Edd meg a barátodat című regényét. A közösen teremtett és az egyénileg átélt folyamatokra koncentráltunk, így egy teljesen sajátos és érdekes megközelítési perspektívát ismerhettünk meg az irodalomértés lehetőségei közül. A záró foglalkozáson maga a szerző, Csaplár Vilmos is részt vett, ami külön élménnyel gazdagította az amúgy is tartalmas munkát. Sirbik Attila műhelymunkája Kortárs Blockbuster – A hús mint művészet és termék a képzőművészet és az irodalom határán címet viselte. A munka során beszélgettünk arról, hogyan jelenik meg a test az aktuális olvasmányainkban, az eddig olvasottakban. Megtekintettük kétszer a Life. című filmet, amely egy valódi boncolást mutat be tizenhárom percben. A második alkalommal saját testi reakcióinkat helyeztük előtérbe. Következő nap Győrffy László képzőművész csatlakozott a csapathoz, megismertük munkásságát, és antropomorf fejeket készítettünk újságpapírból, ragasztószalagból. Utolsó nap Áfra János Rizóma című versét elemeztük, előtérbe helyezve a benne megjelenő testet, testrészeket. Az irodalmi tábor negyedik napján Csobánka Zsuzsa és Sirbik Attila kurzusa befejeződött, ezzel egy időben viszont megkezdődött Szegő János három részből álló előadássorozata, amelyen az irodalom retorikáját érintő kérdésekről volt szó. Beszélgettünk az irodalomban kialakult ideológiai és nemzedéki oppozíciókról, az irodalmi kánonokról, a nemi szegregáció alapján történő különbségtételről, a szerzők egymásra hatásáról, a könyvpiac alakulásáról, az egyes könyvek filmes adaptációiról, valamint az egyes szerzők kapcsán kialakult irodalmi kultuszokról. A megnyitó napján, szerdán, a bátrabbak részt vehettek egy bajsai kerékpártúrán. Míg tavaly csak egy rövidebb túrára került sor, addig az idén valamivel komolyabb távot kellett teljesíteniük a vállalkozóknak. A túra olykor igen-igen kemény pillanatait Stefan Preradović képzőművész bajsai tárlatmegnyitója oldotta fel. A kerékpározók pihenés közbe (háttal Virág Gábor, a tábor szervezője) A csütörtöki pódiumbeszélgetést Győrffy László Az ördög a DNS-ben című, az utóbbi tíz év művészeti termékeit feldolgozó katalógusának bemutatója nyitotta meg. A képzőművésszel Sirbik Attila beszélgetett. Ezek után Fehér Dorottya Áfra Jánost és Szőcs Petrát faggatta a Glaukóma és a Kétvízköz című kötetekről. Szó esett a halál témaköréről, a Telep-csoporthoz való tematikai kötődésről, illetve elhatárolódásról, valamint jövőbeni tervekről is. Később Berényi Emőke Térey Jánossal a 84. Ünnepi Könyvhétre megjelent Moll című kötetről beszélgetett. Az estét Csaplár Vilmos Edd meg a barátodat című kötete apropóján megtartott diskurzus zárta. A szerzőt Csobánka Zsuzsa kérdezgette kapcsolatokról, testiségről, generációs szemléletmódok ütköztetéséről és még sok másról. Mindezek után, akinek még maradt némi energiája, a Hegyalja utcában meghallgathatta Lakatos Kálmán trió és Karaván Familia koncertjét, majd, visszatérve a Király kocsmába, fél 1-től a Lábos Electric Orchestra hajnalig tartó muzsikáját. A péntek délutáni program Bencsik Orsolya és Bicskei Gabriella beszélgetésével kezdődött, amelynek apropója Bicskei Gabriella Puha kert című kötetének megjelenése volt. A szerző beszélt az írói közösségbe való tartozásról, a nyilvános szereplésről, utazásról, de felmerült a kötet műfajiságának a kérdése is, ugyanis egyesek regényként, mások ciklusként értelmezik. A folytatásban Gyantár Edit beszélgetett Csobánka Zsuzsával a Majdnem Auschwitz című műről, amelynek munkacíme Elveszíteni egy férfit volt. A regény a mindennapok tragédiájával foglalkozik, valamint a közös hang megtalálásának nehézségeivel. A szerző nem zárkózik el a referencialitástól sem, mint mondta, csak olyan helyekről tud írni, ahol maga is járt már. A nap fénypontja a meglepetésvendég érkezése volt. Az évetizedek óta Svédországban élő legenda, Domonkos István tisztelt meg bennünket jelenlétével, akivel egy teljesen átszellemült, nosztalgiával teli egy órát tölthettünk el. Az érdeklődő köznség egy része A Kormányeltörésben című vers szerzőjét Orcsik Roland faggatta. Domonkos anekdotáiból kiderült, hogy egy igazi polihisztorról van szó, aki festészettel és zenével is foglalkozott, valamint azt is megtudtuk, hogy egy ideig teniszedzőként is dolgozott. Domonkos István mellett az Új Symposion számos tagja tiszteletét tette a fesztiválon, többek között Bányai János, Bordás Győző, Faragó Kornélia, Gerold László, Maurits Ferenc, Tolna Ottó, Ladányi István, akik a Forum Könyvkiadó könyvbuszával érkeztek. Az irodalmi élet nagyjai után az ifjú titánok vették át a terepet. Sági Varga Kinga, Sopotnik Zoltán és Orcsik Roland a JAK-füzetek sorozatban első kötetükkel debütáló szerzőkkel beszélgettek. A JAKkendő-díjas Szil Ágnessel – akinek a kötete a Tangram címet viseli –, Farkas Andor Leventével – A másik Júdás rövidpróza-kötet írójával –, valamint Fenyvesi Orsolyával – aki a Tükrök állatai címmel jelentette meg verseskötetét – való párbeszéd során szó esett férfiakról, antikvitásról, Istenről, véletlenekről, tükörlátásról. Őket követte Schein Gábor, akit a Híd főszerkesztője, Faragó Kornélia faggatott az életrajz fontosságáról, de szóba került a mesélés fontossága, az emlékezet, és ezáltal az elbeszélő megbízhatatlansága. Arra is választ kaphattunk, hogy miért ír az ember irodalomtörténetet, és ebben milyen szerepet kaphatnak a kisebbségi irodalmak. Az est folytatásában bemutatásra került a szerző legújabb könyve, a Megölni, akit szeretünk című elbeszéléskötet. A pódiumbeszélgetéseket a Vagány históriák nevet viselő blog elevenedett meg az érdeklődők előtt. A portrékkal és zenével tarkított felolvasás után a könnyűzenéé lett a főszerep, először a Sin Seekas, majd pedig a Secret Man nevű együttes szórakoztatta a legkitartóbbakat. A szombat délutáni program nyitányaként bemutatkozott a szlovákiai Irodalmi Szemle szerkesztősége, amelynek tagjaival Barlog Károly beszélgetett. Elmondták az alapítás rövid történetét, de szó volt a lapot érintő aktuális kérdésekről, valamint a Híd és a Szemle együttműködésének további folytatásáról. Ezt követően Berényi Emőke beszélgetett a harmadik kötetét jegyző Pál Dániel Leventével, valamit az elsőkötetes Korpa Tamással. Az est folytatásában az Ex Symposion szerkesztőségének tagjai bemutatták a lap Exjugó lexikon elnevezésű számát. Elmondásuk szerint az eredmény végül inkább jugó vajdasági lexikon lett, de mindenképpen egy különleges aurájú, egzotikus számot sikerült létrehozniuk. Barlog Károly ismét porondra lépett, ezúttal Cserna Szabó Andrással beszélgetett legújabb kötetéről, amely a Szíved helyén épül már a Halálcsillag címet viseli. A kötet szerzője hangsúlyozta, hogy a western ma is számos műfajban továbbél. Az estet Patócs László Grendel Lajossal folytatott beszélgetése zárta. Az író, irodalomtörténész beszélt a felvidéki magyar irodalom helyzetéről, arról, mit jelent számára Pozsony mint kulturális tér. Elmondta, már túl van korábbi regényein, valamint hogy az általa írt irodalomtörténetet egyfajta bevezetőnek szánta. Vasárnap a Híd folyóirat lapszámbemutatója nyitotta meg délutáni programot. A Híd júliusi–augusztusi száma a tavalyihoz hasonlóan az idén is a Híd Kör alkotóinak szövegeiből állt össze. A Fiatal Alkotók Számában 30 kritikus, szépíró és műfordító szövege kapott helyet jól reprezentálva a szerzők széles érdeklődési körét. A számot Patócs László mutatta be. A bemutató után Losoncz Alpár filozófussal beszélgetett Szerbhorváth György és Kocsis Árpád. A beszélgetésben többek között kitértek a ma oly „divatos” válság fogalmára, aktuális társadalmi jelenségekre, de Losoncz Alpár több évtizedes tanári tevékenysége is szóba került. A tábort Barlog Károly Sose felejtem azt a csinos zakót című Cseh Tamás-emlékkoncertje zárta. Az elmaradhatatlan focimérkőzés A Híd Kör (egy része) szalmabálákon Az összefoglaló szerzői: Benedek Miklós, Brenner János,
A Dombosi történetek – remix 2013 sajtóvisszhangja: Vajdaság MA (2013. július 10.): Vajdasági RTV (2013. július 10.): Magyar Szó (2013. július 12.): Tiszatáj Online (2013. július 12.): Tiszatáj Online (2013. július 13.): Tiszatáj Online (2013. július 13.): Tiszatáj Online (2013. július 15.): Tiszatáj Online (2013. július 15.): Vajdaság MA (2013. július 13.): Vajdasági RTV (2013. július 13.): Vajdaság MA (2013. július 14.): Irodalmi Jelen (2013. július 14.): Magyar Szó (2013. július 15.): Vajdasági RTV (2013. július 15.): Pannon RTV (2013. július 15.): Magyar Szó (2013. július 17.): Magyar Szó - Beszélgetés Domonkos Istvánnal (2013. július 20.): Képes Ifjúság (2013. szeptember 6.): |
Híd © Minden jog fenntartva. |