•   
  •   
  •   
  •   
  •   
  •   
  •   
  •   
  •   
  •   
  •   
fooldalszerkesztoseghidkorH�d K�nyt�rtortenesekgaleriaarchivumelerhetosegunk 
TÖRTÉNÉSEK

Új arculattal a megszokott minőség
A Magvető vendégszereplése Újvidéken

A magyarországi Magvető volt a Híd Kör Egyesület által szervezett KultúrPass irodalmi programsorozat hatodik állomásának vendége, a kiadót Szegő János szerkesztő, valamint Szilasi László és Potozky László, a kiadó szerzői képviselték.

Fehér Dorottya, Szegő János, Szilasi László, Potozky László és Kelemen Emese

Fehér Dorottya, az est egyik moderátora bevezetőjében ismertette a Magvető történetét és profilját. A kiadott könyvek széles spektrumot ölelnek fel, a kortárs magyar és külföldi irodalom legnagyobb neveit tudhatja magáénak a kiadó, de a fiatal tehetségeket is preferálja verses-, novelláskötetek és regények terén is. A kiadó életében idén jelentős változás állt be, ugyanis Morcsányi Géza igazgatót nyugdíjazása folytán Nyáry Krisztián váltotta posztján, mellette pedig Dávid Anna lett a főszerkesztő, mely váltás – ahogy Szegő János elmondta – különösen az arculatváltás és a média irányába való terjeszkedés vonatkozásában mutat kezdeti átalakulást. A Magvető Kiadót egy anyahajóhoz hasonlítva, mely természeténél fogva lassan mozog, de számos szerzőt mozgósít, a kiadó szerkesztője elmondta, az igazgatóváltás később érezteti majd igazán a hatását a kiadás tekintetében. A közeli tervekben szerepel az új logó, valamint egy új könyvesbolt létrehozása a Múzeum körúton. A Magvető arculatát alkotó szerzők, mint a kép állandó pixelei, természetesen nem cserélődnek. Elmondásuk szerint elfogadják és támogatják a váltást, noha személyes és szakmai szálon is nehéz legyűrniük Morcsányi Gézához való ragaszkodásukat.


Szegő János

Kelemen Emese a megkerülhetetlen piaci kérdésekre terelte a beszélgetés fonalát: míg kezdetben a Magvető legnagyobb konkurense a Szépirodalmi Kiadó volt, ma már a Libri az, aki fel tudja venni vele a versenyt. A Magvető könyveit a Líra Kiadói Csoport forgalmazza, vagyis terjesztésügyileg nem független kiadó, ami lényegi tényezője annak, hogy sikeresen fel tudják venni a versenyt más kiadókkal is. A Magvetőnél publikálni azonban ma már egyfajta garanciát jelent a minőségre. Éppen ezért hárul nagy felelősség a kiadóra, amikor első és második kötetes szerzők megjelentetéséről van szó. A döntés szubjektív és objektív okoktól is függ, azonban a kiadó keretei miatt sok ígéretes tehetség még így sem válhat magvetőssé. A szerzők elmondták, hogyan találkoztak először jelenlegi kiadójukkal. Szilasi László a Szép versek antológián keresztül, Potozky László pedig Dragomán György A fehér király című sikerkönyve révén hallott először a Magvetőről.


Szilasi László

A vendégek kifejtették azt is, hogyan élik meg a szerkesztési folyamatokat egy-egy könyvükkel kapcsolatban. A kiadó szerkesztői sokszor már a könyv korai fázisában is segítik őket. Potozky László számára a szerkesztő felér egy jó pszichológussal, aki átsegíti ezen a nem mindig kellemes procedúrán. Szilasi László kihívásként tekint a szerkesztők és barátok tanácsaira, amelyek mindig elgondolkodtatják. Írás és átírás közben a szöveg lassan megkeményedik, mely masszát a szerző maga már nem tudja tovább alakítani. Ilyenkor külső személy segítségére van szükség, hogy az elkerülhetetlen írói vakság hibáira rámutasson.


Potozky László

Potozky László két novelláskötet után első regényét írta meg, mely Éles címmel idén jelent meg. Mindig is egy regény volt az álma, mivel sokkal nehezebb műfaj – félt is tőle –, de miután a második kötete sikeres pályát futott be a Magvetőnél, már nem volt egyéb kifogása. Szilasi László nemcsak szépirodalommal foglalkozik, hanem irodalomtörténész is. Állítása szerint azonban az utóbbi időben kihűlt a viszonya a tudománnyal, melynek nyelvét szűknek találja. Tanítani szeret, azonban első regényének megírása után megindult egy visszafordíthatatlan elmozdulás a szépirodalom felé.

Mivel A harmadik híd és az Éles is emberi szenvedéstörténeteket, a túlélés különböző formáit mutatja be, Fehér Dorottya a szerzőknek szegezte a kérdést: mi a lecsúszás képlete? Potozky László szerint a lecsúszás oka többrétű lehet. Regényében a főhős intelligens ugyan, de nincs benne ráció, mely önrombolásba fordul. Rákérdez arra, miért törvényes a mai társadalmunkban az empátia hiánya, miért „erény” és kötelező az egyedül boldogulás, vagyis miért nem kap segítséget az, akinek szüksége lenne rá. Szilasi László úgy véli, hogy lecsúszni nagyon könnyű. A szocialista idők alatt felnőtt emberek azt szokták meg, hogy akkor vannak biztonságban, ha nem csinálnak semmit, hanem meghúzzák magukat. A rendszerváltás után a demokrácia hirtelen „csináld-magad”-ja pedig könnyen tönkretesz bárkit.

A felolvasásokat követően a vendégek titokzatosan ugyan, de utaltak arra, hogy mik a terveik a közeljövőben: Szilasi László három kisregényt ír, Szegő János a Szép verseket szerkesztve a magyar versekben fürdik, Potozky László pedig egyelőre nem árulta el, min dolgozik.

Összefoglaló: Dancsó Andrea
Fotók: Komáromi Dóra


 
PARTNEREINK
Dombos Fest
Irodalmi szemle
JAK
KikötÅ?
Litera
Symposion
SzlávTextus
TiszatájOnline
TÁMOGATÓINK
A Híd megjelenését a Tartományi Művelődésügyi, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, valamint Újvidék Város támogatja.
Híd © Minden jog fenntartva.