Utószó
(a szerz? utószava)

Ez a tanulmánygy?jtemény, amelyet az Olvasó kezében tart, tavaly megjelent könyvem (Ikerkönyvek 1. Magyar folklórtémák ? délszláv kitekintéssel. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2011.) testvérkötete. Anélkül, hogy az ahhoz írt Utószóban mondottakat ezen a helyen meg kívánnám ismételni, pár szóval mégis el kell mondanom ezen a helyen is, hogy ennek a könyvnek létrejöttében mely elképzelések vezéreltek.
A testvérkötetben (amelyet reményeim szerint ennek a könyvnek olvasója kézbe vett) olyan magyar folklórtémák (néhány dolgozat esetében egyetemes folklórtémák) hosszú vagy hosszabb kifejtése kapott helyet, amelynek délszláv vonatkozásai, kapcsolódási pontjai, szöveges folklór esetében szövegváltozatai vagy párhuzamai voltak kideríthet?ek a délszláv folklórban vagy folklorisztikában. Ebb?l az következik, hogy az Ikerkönyvek 1. anyaga magyar kiindulású magyar?délszláv kapcsolattörténeti folklorisztikai értekezések gy?jteménye.
Ez a kötet az el?z?höz képest a másik irányú kiindulási pontot tartotta szem el?tt. Ebben azokat a dolgozataimat soroltam egymás mellé, amelyekben egy-egy délszláv (els?sorban szerb vagy horvát) folklórjelenséget (esetenként folklórral is érintkez? m?vel?déstörténeti vagy történeti témát) kíséreltem meg körüljárni, s mindezt megtoldottam a vizsgált kérdéskör magyar vonatkozásainak, érintkezési pontjainak, esetleges szöveges párhuzamainak vagy analógiáinak bemutatásával, elemzésével. Ezúttal is kapcsolattörténeti dolgozatokról van szó, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a másik irányú kiindulópont délszláv?magyar komparatisztikai értekezések létrejöttét jelenti.
Az elmondottak értelmében kell tehát az ikerkönyvek két példáját egymás testvérkötetének tekinteni.
A magyar olvasó (els?sorban a délszláv népi kultúrában kevésbé tájékozott magyar olvasó) számára ez a kötet jelentheti a felfedez? kalandok olvasmányélményét, hisz benne egy sor folklórjelenség (vagy folklórral is kapcsolatos népéleti megfigyelés és leírás) bemutatásával és értelmezésével találkozhat, amelyet a magyar folklorisztika még nem vagy alig érintett. A magyar népi kultúra egészét?l alapvet?en különböz?, sok tekintetben archaikusabb, nyersebb, kegyetlenebb és zordabb világ körvonalait lehet megsejteni ennek a kötetnek tanulmányaiban felsejl? anyagi és folklórvalóságban.
Ennek a könyvnek szerkezete azonos a testvérkötet (és korábbi tanulmányköteteim) szerkezetével; ebben is megtalálja az olvasó azt a fejezetet, amelyben a tanulmányok els? megjelenése óta tudomásomra jutott adatokat és pótlásokat sorolom fel. A közölt tanulmányok ezúttal is az els? megjelenés szövegét követik, mindössze néhány esetben volt szükség arra, hogy a bennük észrevett sajtóhibákat, szótévesztéseket, az idézetekben ejtett hibákat javítsuk.
S egyben köszönöm a Forum Könyvkiadónak, hogy a mai, szinte minden tekintetben sanyarú világban megtalálta azokat az anyagi forrásokat, amelyek lehet?vé tették, hogy ez a két testvérkötet egymást követ?en megjelenhessen.

 JUNG Károly
Újvidéken, 2012 tavaszán